Eb-történelem: a huliganizmus előretörése – 1980., Olaszország
A magyar válogatott a 6. selejtezőcsoportba került, s végül egypontos hátránnyal második lett a görögök mögött. A továbbjutást lényegében az egymás elleni eredmény döntötte el: míg a magyarok csak gól nélküli döntetlenre voltak képesek Budapesten, addig Szalonikiben a hazaiak 4-1-re győztek.
A végső, ezúttal már nyolc csapatos döntőnek először volt automatikusan tagja a házigazda ország válogatottja, ám az olaszok leszerepeltek, és csak negyedikek lettek.
A nyolcas döntő csoportmérkőzései több nagy meglepetést is hoztak. A két évvel korábbi világbajnokságon ezüstérmes hollandok csak a harmadik helyen végeztek a nyugatnémet és a csehszlovák együttes mögött az A csoportban, míg a B-ben a sztárcsapatok előtt Belgium szerezte meg az elsőséget.
A házigazdák csupán a bronzmérkőzésen való szereplés jogát szerezték meg, a "kisdöntőben" ráadásul a csehszlovákok büntetőrúgásokkal nyertek a csalódást keltő olaszok ellen, de Enzo Bearzot csapata két évvel később világbajnoki címmel bőségesen kárpótolta a szurkolókat.
A római finálé nagy küzdelmet hozott, amelyet végül Horst Hrubesch duplája döntött el. A németek korai gólját a 72. percben Vandereycken egyenlítette ki, de a klasszis csatár két perccel a lefújás előtt fejjel ismét bevette a belgák kapuját.
Ekkor csúcsosodott ki a 70-es években felszínre törő futball-huliganizmus. Az Anglia-Belgium csoportmeccsen az első félidőben öt percig állt a játék, miután a rohamrendőröknek füstbombákkal kellett szétoszlatnia a lázongó tömeget. A mérkőzések lehangolóan kevés néző előtt zajlottak, ha örömteli eseményt kell feljegyezni, akkor kettőt tudnánk mondani: az Eric Gerets és Erwin Vandenbergh fémjelezte belgák támadófocija, valamint a németek itt feltűnő, új generációja jelentett némi felüdülést. Utóbbi válogatottban olyan nevek robbantak be a köztudatba, mint Bernd Schuster, Horst Hrubesch, Hansi Müller vagy Karl-Heinz Rummenigge.
EURO 1980 |
A magyar válogatott selejtezőbeli eredményei |
Finnország-Magyarország 2-1 (1-0) 1978. szeptember 20., Helsinki |
Magyarország-Szovjetunió 2-0 (1-0) 1978. október 11., Budapest |
Görögország-Magyarország 4-1 (0-0) 1978. október 29., Szaloniki |
Magyarország-Görögország 0-0 1979. május 2., Budapest |
Szovjetunió-Magyarország 2-2 (1-1) 1979. május 19., Tbiliszi |
Magyarország-Finnország 3-1 (2-0) 1979. október 17. |
A csoport végeredménye: 1. Görögország 7 pont, 2. Magyarország 6, 3. Finnország 6, 4. Szovjetunió 5 |
EURO 1980 |
A nyolcas döntő eredményei |
A csoport NSZK-Csehszlovákia 1-0 Hollandia-Görögország 1-0 NSZK-Hollandia 3-2 Csehszlovákia-Görögország 3-1 Csehszlovákia-Hollandia 1-1 NSZK-Görögország 0-0 A csoport végeredménye: 1. NSZK 5 pont (4-2), 2. Csehszlovákia 3 (4-3), 3. Hollandia 3 (4-4), 4. Görögország 1 (1-4) |
B csoport Anglia-Belgium 1-1 Olaszország-Spanyolország 0-0 Olaszország-Anglia 1-0 Belgium-Spanyolország 2-1 Anglia-Spanyolország 2-1 Olaszország-Belgium 0-0 A csoport végeredménye: 1. Belgium 4 (3-2), 2. Olaszország 4 (1-0), 3. Anglia 3 (3-3), 4. Spanyolország 1 (2-4) |
A 3. helyért Csehszlovákia-Olaszország 1-1 (0-0, 1-1, 1-1), 11-esekkel: 9-8 Nápoly, 1980. június 21., 25 ezer néző Gólszerzők: Jurkemik (48.), illetve Graziani (74.) |
Döntő Német Szövetségi Köztársaság-Belgium 2-1 (1-0) Róma, 1980. június 22., 48 ezer néző Gólszerzők: Hrubesch (10., 88.), illetve Vandereycken (72.) NSZK: Schumacher – Kaltz, Stielike, K. Förster, Dietz – Schuster, Briegel (Cullmann, 55.), H. Müller, K.H. Rummenigge – Hrubesch, K. Allofs Belgium: Pfaff – Gerets, Meeuws, Millecamps, Renquin – Van Moer, Vandereycken, Cools, Mommens – Van der Elst, Ceulemans |